Azért indítottam ezt a blogot hogy megismerjétek az igazán nagy bandákat és ezek történetét.Magamról nem akarok sokat mondani hogy az igazán jó témáknak szenteljem a helyet.Én magam is ezeket a zenekarokat hallgatom mindíg mivel ezek a legjobak.Nálam a favorit a Guns N' Roses és a Metallica,ezek a kedvenceim,de nem vetek meg a mai zenekarokat sem.Hát ennyit rólam,most jöhet a Rock & Roll!!!

 

A Metallica az 1980-as évek legnagyobb hatású amerikai heavy metal együttese, alapítói James Hetfield és a dán származású Lars Ulrich. Az utóbbi évtizedek egyik legsikeresebb együttese, világszerte 90 millió albumot adtak el^[1], ebből 57 milliót az Egyesült Államokban^[2]. A Megadeth, a Slayer és az Anthrax mellett a „nagy thrash metal négyes” tagja. Az együttes ötször szerepelt az első helyen a VH1 100 Greatest Artists of Hard Rock listáján, hétszer nyertek Grammy-díjat. Legutóbbi albumuk a 2003-ban kiadott St. Anger, amely megosztotta a kritikusokat.

TÖRTÉNET

 Megalakulás és a kezdeti évek

A Metallica-t 1981-ben alapította a dobos Lars Ulrich és az énekes-gitáros James Hetfield Los Angelesben, miután újsághirdetések útján találkoztak^[3]. Ron McGovneyt, Hetfield lakótársát rábeszélték a basszusgitáros szerepre, később Ron Quintana ötlete alapján (ő egy magazint szeretett volna igy elnevezni) felvették a Metallica nevet. Eleinte sorra váltogatták a gitárosokat, az 1982 elején rögzített „Hit the Lights”-on például Lloyd Grant volt a gitáros, de ő nem lett igazi tag. Mivel szükség volt egy állandó gitárosra, újsághirdetést adtak fel, amire Dave Mustaine, a Panic zenekar gitárosa jelentkezett. Néhány hónappal később kiadtak egy teljesértékű demót, No Life Till Leather címmel, amire felfigyelt a szakma. Ekkor csatlakozott hozzájuk a basszusgitáros Cliff Burton, aki nem akart Los Angeles-be költözni, így a banda áttette székhelyét San Franciscóba.

1983-ban New York-ba utaztak Jon Zazula hívására, ahol a Megaforce-szal, Zazula lemezkiadójával írtak alá szerződést. Érkezésük után pár héttel kirúgták Mustaine-t alkoholizmusa miatt, Kirk Hammett, az Exodus gitárosa lépett a helyére. Mustaine sem hagyta abba a zenélést, megalapította a Megadeth-t.

1983 végén jelent meg első albumuk, a Kill 'Em All, amely mintául szolgált későbbi lemezeikhez is, építve Hetfield erőteljes énekére és Hammett dallamos gitárszólóira. Az albumot amerikai és európai koncertkörút követte. Egy évvel később már Flemming Rassmussen producerrel közös munkájuk gyümölcse volt a Ride the Lightning, ami bebizonyította, hogy a Metallica nem csak egynyári zenekar. Ezen az albumon hosszabb számok kaptak helyet, sokkal kifinomultabb volt zeneileg, mint a Kill 'Em All. Egyik kiemelkedő számuk a „Fade to Black,” egy lassú, bensőséges dal, amiben az öngyilkosságról elmélkednek. A dal előzménye, hogy a zenekar előtt sorra megoldhatatlannak tűnő akadályok tornyosultak, például ellopták a Kill 'Em All felvételéhez használt felszerelésüket is. A „Fade to Black” hagyományt indított el, ilyen stílusú daluk lett később a „Welcome Home (Sanitarium)” és a „One”, amihez első videóklipjüket forgatták. Ezek a lassú, befelé forduló dalok különböztették meg a Metallica-t a többi thrash metal zenekartól (Anthrax, Slayer, Megadeth).

 Út a sikerhez

Miután 1984-ben leszerződtek az Elektra Records-szal, elkezdték következő albumukat felvenni. A Master of Puppets 1986-ban jelent meg, a Billboard listáján a 29. helyet érte el^[4]. Sok rajongójuk szerint ez a legjobb munkájuk, és néhány kritikus szerint ez „minden idők legnagyobb heavy metal albuma”^[5].

Még ebben az évben összehoztak egy európai turnét Ozzy Osbourne-nal. Szeptember 27-e fekete betűkkel íródott be az együttes krónikájába: Svédországban, Ljungby tartományban a csapat busza megcsúszott, felborult és Cliff Burton életét vesztette^[6]. Az ő befolyása meghatározó volt a csapat zenei fejlődésében, lehetetlen volt elképzelni a Metallicát nélküle. A többiek végül Burton emlékére nem adták fel és 40 jelentkező közül Jason Newsted lett az új basszusgitáros. Rövidesen turnéra indultak, majd kiadtak egy EP-t Garage Days Re-Revisited címmel, ami nagyrészt Ulrich garázsában készült. 1988-ban felvették az ...And Justice for Allt, az együttes egyik legösszetettebb szerkezetű lemezét. Az albumról több olyan dal is akadt, amit nem játszottak koncerteken bonyolultságuk miatt. Az amerikai listákon 6. lett az album és egy Grammy jelölést is kaptak a legjobb Metal/Hard rock kategóriában. Ekkor készítették első videóklipjüket „One” című számukhoz. Kritikusok szerint az ...And Justice for All mérföldkő a metal történetében. Sok szakíró (és a Metallica) szerint elválasztotta a hard rockot a bluestól, amit a Mötley Crüe vagy a Poison nem tett meg.

1991-ben a Metallica című lemezük (közismertebb nevén a „Fekete Album”, mert a borítója fekete és nincs rajta semmilyen szöveg, csupán halványan a zenekar logója és egy szintén halvány kígyó) tovább bővítette zenei horizontjukat. Az új producer, Bob Rock hatására a dalok rövidebbek lettek, így eladhatóbbakká váltak, hiszen a rádiók is szívesebben játszanak rövidebb számokat. Megjelenése után hetekig vezette a világ zenei listáit^[7], 15 millió példányt adtak el belőle. Elnyerték érte a Grammy és az MTV/American Music Awards díjakat. Az album nagy siker volt, a Metallica végleg mainstream zenekarnak mondhatta magát. Ekkor kezdték a régi, magukat becsapottnak érző rajongók megvádolni őket azzal, hogy eladták magukat. Közel három évig turnéztak az „Egy este a Metallica”-val című koncertsorozattal, azután a Guns N' Roses-zal közösen.

1992-ben James Hetfield részt vett a Freddie Mercury emlékkoncerten, több dalt előadott a Queen együttessel, köztük a Stone Cold Crazyt.

1993 őszén úgy döntöttek, egy időre visszavonulnak pihenni.

 Új utakon

1995-ben tértek vissza a zenéléshez. A Load (1996) szakítást jelentett a Fekete albummal, tömör hangzású, erőteljes. 14 szám kapott rajta helyet, így ez a leghosszabb albumuk. A Reloadon (1997) a nyaktörő metal futamokat blues-os hangvétel váltotta. Hetfield hangjának minden eddiginél nagyobb szerep jutott, és több dal („Mama Said”, „Low Man's Lyric”) mutatja a csapat vágyát a stílusváltásra. A Metallica kritikus és intelligens dalszövegei nem tűntek el, csak egy teljesen új és változatosabb stílusú csomagolást kaptak.
A Load és a Reload fordulópont volt a zenekar megjelenésében is. Levágatták a hajukat, az albumok borítóira Anton Corbijn készített vitatott fényképeket: megbotránkoztató ruhákat viseltek, dohányoztak, konyakoztak, néha erőteljesen kisminkelve. Ezzel is próbálták a régi rajongókat visszacsábítani.

A változásokkal a Load és a ReLoad több rádiós slágert tartalmazott, mint például a „Fuel”, „Until it Sleeps”, „The Memory Remains.” A csapat thrash metal rajongótáborát ezzel sikerült végképp elriasztani. A Metallica szerintük már nem metalt játszott és eladták magukat. A régi rajongók helyébe újak léptek, egyesek szerint a Load a legjobb albumuk.

1998-ban kiadták a új albumukat Garage Inc. címmel, ami egy két 2 CD-s feldolgozáslemez. Többek között a Mercyful Fate-től, vagy a Queen-től játszanak számokat. A második lemezen a teljes Garage Days Re-Revisited rajta van, ami ekkor már ritka, csak gyűjtőknél megtalálható lemez volt, és több B-oldalas dal, egészen 1984-től kezdve.

1999. április 21-22-én vették fel a San Francisco-i szimfonikusokkal közös 2 éjszakás előadásukat a Berkley Színházban Michael Kamen karmester közreműködésével. Két új dal is íródott az eseményre, a „No Leaf Clover” és a „-Human”. A felvételt S&M címen adták ki 1999 novemberében CD-n, videokazettán, és DVD-n.

2000-ben mutatták be a Mission Impossible 2 című filmet, amihez a csapat írt egy betétdalt, az I disappeart. A számhoz videoklip is társult, ami a Metallica történetében a legdrágább költségvetésű videoklip volt.
Még be se fejezték a dalt, amikor annak egy demóváltozata elkezdett terjedni a Napster fájlcserélő hálózaton. Később felfedezték, hogy az összes addig kiadott számukat le lehet tölteni, ezért pert indítottak a Napster ellen, hogy tiltsa ki a hálózatából azt a 300 ezer felhasználót, akik Metallica dalokat cserélgettek egymás között. Végül 2001-ben peren kívüli egyezséget kötöttek és kitiltották a felhasználókat, akik ellen, mint magánszemélyek ellen nem lépett fel az együttes.

 Newsted kilép

2001-ben kilépett a bandából Jason Newsted, ekkor kezdtek pletykák terjengeni a csapat feloszlásáról. Nem kezdtek el új basszusgitárost keresni, hanem Bob Rockot kérték fel a kisegítésre, aki elvállalta a feladatot. Ez az időszak az egyik legkritikusabb periódus az együttes történetében. Júliusban Hetfield rehabilitációs kezeléseken vett részt „alkohol és más függőségek” miatt. Ulrich és Hammett ekkor komolyan elgondolkoztak a befejezésről. Végül Hetfield visszatért és elkezdték felvenni a St. Angert. 2003 júniusában végül kiadták nyolcadik, legutóbbi lemezüket. Az album a slágerlisták első helyén mutatkozott be, az együttes egyik legagresszívabb lemezének tartják. Az album az előzőektől eltérően nem volt tökéletesre csiszolva, nyers hangzásúra sikeredett. Sokan kritizálták ezért és az érzelmileg túlfeszített dalokért, a gitárszólók hiányáért. Ennek ellenére a lemez Grammy-díjat kapott, ez a csapat hetedik ilyen elismerése.

2003 elején új taggal bővültek, Robert Trujillo lett a basszusgitáros, aki korábban a Suicidal Tendencies-ben és Ozzy Osbourne együttesében játszott. 2003-2004 során két hosszú koncertkörutat tartottak: Summer Sanitarium Tour 2003 és Madly in Anger with the World. Az utóbbi, a Godsmack-kel közös, egy évig tartó koncertsorozat szinte minden állomását rögzítették és a livemetallica.com-on árusítják.

 Napjainkban

2006. február 16-án, 15 éves partnerség után Bob Rock bejelentette, hogy nem vesz részt a következő stúdióalbum felvételében. 1991 óta ő volt az összes Metallica album producere. Az új albumon már Rick Rubin dolgozik, aki már több neves heavy metal együttes, mint például a Slayer, System of a Down, Slipknot, Red Hot Chili Peppers és Rage Against the Machine producere is volt.

2006 nyarán a Master of Puppets album 20 éves évfordulója alkalmából a nyári Escape from the Studio turnén lejátszották a teljes albumot. A turné után a csapat ismét stúdióba vonult, hogy a 2007 elejére datált új albumuk munkálatait folytassák.

2006. december 4-én kiadták a The Videos 1989-2004 DVD-t, amin a 15 év összes videója megtalálható.

2007. február 9-én bejelentették, hogy az új stúdióalbumuk felvétele március 12-én fog kezdődni.

Guns N' Roses korai időszaka
Ebben az időben Los Angeles-ben két stílusirányzat uralkodott: a punk és a heavy metal. Axl ebből a két stílusból szeretett volna egy egyedi zenét csinálni. Több együttesben is részt vett (pl. Hollywood Rose), majd 1985 nyarán megalakult a Guns N' Roses (többségben Hollywood Rose és L.A.Guns tagokból). A felállás: W. Axl Rose, Tracii Guns (őt nem sokkal később Slash váltotta), Rob Gardner ( az ő helyére jött Steven Adler), Ole Beich (akit Duff Mckagen váltott) és persze Izzy Stradlin. Nagy szegénységben éltek, napról-napra a minimális megélhetésért küzdöttek. Majd béreltek egy apartmant ami a "The Hell House" nevet kapta. Itt hamar a szex, dorgok és rock n' roll életforma vált jellemzővé. Aztán Vicky Hamilton vette szárnyai alá a bandát és el is keztek koncertezni. 1986-ban leszerződtek a Geffen Records-hoz és '87-ben meg is jelent az első lemezük 'Appetite For Destruction' néven. A siker nehezen jött, de megjött: '88-ra a rockzenei listák élére ugrottak olyan dalokkal mint a 'Welcome To The Jungle', 'Sweet Child O' Mine' és a 'Paradise City'.

Botrányok és a GN'R további élete
Habár zenéjükkel váltak híressé hamar hírhedté vált vad életmódjuk és természetesen a botrányok sem maradhattak el.:
Egy Dayton-i koncertet le kellett mondani Axl fejfájása miatt ami után egy kisebb zavargás tört ki a Hara Arénában.
1988-ba kiadták a GN'R Lies nevű albumot ami szintén hatalmas siker lett. Igaz, nagy bortányt kavart a 'One In A Million' szövege ami eléggé sértette a homoszexuálisokat, feketéket és a bevándorlókat. Axl elítéli a homoszexualitást. Nem tudja megérteni az életfelfogásukat és ezt többször is hangoztatta. (ez valószínüleg a gyerekkorából ered...) ezért is volt meglepő amikor 1992-ben az MTV Video Music Awards-on Elton John-nal adta elő a 'Novemer Rain-t', majd a Freddie Mercury emlékére rendezett koncerten a Bohemian Rhapsody-t.
Egy kis szünet után az együttes kiadta a 'Use Your Illusion' nevet viselő duplalemezt. Közben kirugták Steven-t, a helyére Matt Sorum jött. Az albumokkal ismét hatalmas sikereket arattak, de Axl egyre inkább kiszámíthatatlan viselkedése miatt a bajok is. A 'Use Your Illusion' turné elején, 1991 júliusában, a St. Louis-i koncert közben leugrott a színpadról és elvette az egyik rajongó kameráját, majd megütötte.(Igaz, Axl többször is figyelmeztette a koncert során, hogy tegye el...) Végül ő és az együttes tagjai elhagyták a színpadot, ami nagy törést-zúzást váltott ki a koncerte látogatóktól. Az eset után kicsit később, 1992-ben letartóztatták Axl-t, de a bíróság nem találta felelősnek a történtekért így felmentették.
Amikor a Mettalicával turnéztak,1992. augusztus 8-án Montreal Stade Olympique-ben tartott koncetren James Hetfield-et (Mettalica) baleset érte a színpadon és ez rövidre vágta az együttes előadását. Így a GN'R-nek korábban kellett volna kezdeni de Axl késett, majd 9 szám után abbahagyta a show-t, hivatkozva arra, hogy problémái vannak a hangjával. Ezután ismét egy zavargás tört ki.

Guns N' Roses hanyatlása
A 'Use Your Illusion' turné közben Izzy elhagyta a csapatot, helyére Gilby Clarke került. 1993-ban kiadták a "The Spaghetti Incident?" című feldolgozásos albumot ami már nem aratott akkora sikert mint az előző kiadványok. Sőt...
1994-ben Axl kirúgta Gilby-t helyére, régi barátját Paul Tobias-t vette fel. Majd rögzítették az 'Interjú A Vámpírral' című film betétdalát,a 'Sympathy For The Devil' -t.
1996 őszén Slash kilépett a bandából. '97-ben egy vitatkozásuk után Axl kirúgta Matt-et, majd '98-ban Duff is kilépett.
Ezek után Axl folytatta munkát Dizzy Reed-del és a sok felállást megélt Guns N' Roses-szal. Axl-ék 2001-ben játszottak először számokat a máig készülőben lévő új albumról a 'Chines Democracy'-ról a Rock in Rio-n és Las Vegas-ban. 2002-ben pedig az MTV Video Music Awards-on léptek fel mint meglepetés vendég. Axl új, szokatlan külsejével itt itt lépett fel először a nyilvánosság előtt.
Végül egyre több koncert, meghívás jellemezte/jellemzi az együttes és Axl pályafutását, aki természetesen hű marad önnmagához és nem veti meg a kisebb-nagyobb balhékat sem.

1965. július 23. született Hampstead-ben (London, Anglia), angol-zsidó apától és egy fekete anyától. 11 éves koráig Stoke-on-Trent-en (Staffordshire) élt, egészen addig, amíg szülei elváltak. Ezután nagymamájánál élt, majd édesapjával (Tony-val) Kaliforiába költöztek. Az Egyesült Államokban néhanapján betért a Beverly Hills Középiskolába (Beverly Hills High School), ahová olyan későbbi csillagok jártak, mint Lenny Kravitz és Nicolas Cage.

A 70-es évek közepén szülei a nagymamájához költöztették. Ekkor kezdett el BMX-ezni, sőt még egy díjat is nyert lovaglásért. Körülbelül 15 évesen barkácsolt egy egyhúros akusztikus gitárt, amint elkezdett gitározni tanulni. Slash-t már fiatal korában olyan együttesek befolyásolták, mint Led Zeppelin, Rory Gallagher, Eric Clapton, the Rolling Stones, Queen, Aerosmith, Jimi Hendrix, Jeff Beck és Neil Young. Hudson elkezdett napi legalább 12 órát gitározni, mely nyilvánvalóan kihatással volt iskolai teljesítményére is. Végül is otthagyta az iskolát, kiesett a 11-dikből. Mialatt Los Angeles egyik részén bandát keresett, megismerkedett a dobos Steven Adler-rel és ketten megalapították a Road Crew bandát.

A Guns N' Roses

Hudson és Adler megismerkedett a Guns N' Roses ritmus gitárosával Izzy Stradlin-nel, aki Axl Rose énekére gitározott egy kazettára. Ezután Hudson gyorsan megsimerkedett Axl-lel. Később, miután a korábbi gitáros (Tracii Guns) és a dobos (Rob Gardner), Axl új bandájában a Hollywood Rose-ban nem tudtak zenélni, Slash és Adler önként jelentkeztek állandó tagnak. A zenekar később a Guns N' Roses nevet vette fel. A Use Your Illusion Turné után Slash amerikai állampolgár lett.

Mialatt Slash a Guns 'N Roses-ban szólógitározott, számos előadó, számos projektbe hívta. Például Lenny Kravitz, BLACKstreet, Michael Jackson és a Queen.

A Guns N' Roses után

Slash 1996-ban távozott a GN'R-ból s később nyíltan megvallotta, hogy nem bírt együtt dolgozni Axl-lel. Abban az időben egy másik – saját – bandára fókuszált, mely 1994-ben Slash's Snakepit néven vált ismerté. 2001-ben feloszlatta zenekarát. Slash jelenleg a GN'R ex tagjaival, Duff McKagan-nel, Matt Sorum-mal és a Stone Temple Pilots korábbi frontemberével Scott Weiland és a Wasted Youth gitárosával Dave Kushner-rel játszik egy bandában a Velvet Revolver-ben.

2003-ban részt vett a Yardbirds visszatérésében s felvette a Birdland nevű albumot, (mely leginkább régebbi slágerek újrafelvételéből ál, s olyan vendégfellépők voltak, mint Jeff Beck, Joe Satriani, Steve Vai, Brian May, Steve Lukather, Jeff "Skunk" Baxter, John Rzeznik, Martin Ditchum and Simon McCarty), mely a Favored Nations cimkén van (?). Az "Over, Under, Sideways, Down" című számban ő gitározik.